Alapszabály
Watsu Magyarország Egyesület
Alapszabály
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
2023. december
1) Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Watsu Magyarország Relaxációs és Vízimasszázs Egyesület
2. Az egyesület rövidített neve: Watsu Magyarország Egyesület
3. Az egyesület angol neve: Watsu Hungary
4. Az egyesület székhelye: 6721 Szeged, Maros utca 26. 1. emelet. ajtó:1.
5. Az egyesület működési területe: Magyarország.
6. Az egyesület egészségügyi tevékenységet folytat.
7. Az egyesület önálló jogi személy.
II. Az egyesület célja
1. Az egyesület céljai:
● olyan közösség létrehozása, amely a Watsu® és más meleg vízi alternatív terápiák hazai ismertté válását segíti elő;
● a relaxáció vízi és szárazföldi módszereinek terjesztése, népszerűsítése;
● egészséges életmódra nevelés, egészségügyi rekreációs, rehabilitációs tevékenység;
● az egyesület céljainak és tevékenységi köreinek megfelelő szellemiséget képviselő szakemberek, oktatók, kutatók, terapeuták meghívása, előadások szervezése, fórum teremtése, tapasztalatok cseréje;
● a WABA tagcsoportjaival, elsősorban az európai csoportokkal való együttműködés, és rendszeres közös programok szervezése;
● fejlesztő és ismeretterjesztő programok szervezése a Watsu® szellemiségében;
● az emberek testi, lelki és szellemi fejlődésének elősegítése;
● a Watsu® név jogos használatának ellenőrzése.
2. Az egyesület céljai között a közhasznú tevékenységek a következők a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés alapján:
● az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
● kulturális szolgáltatás, különösen a helyi közművelődési tevékenység támogatása
● sport, ifjúsági ügyek
3. Az egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket kívánja folytatni:
3.1. Együttműködés, kapcsolattartás hasonló szervezetekkel, elsődlegesen a WABA-val.
3.2. Nemzetközi és hazai programok, bemutatók, képzések, fesztiválok, konferenciák, műhelyek, előadások, találkozók, táborok, szervezése és lebonyolítása.
3.3. Képzések szervezése, tartása.
3.4. Egészségmegőrző programok szervezése, tanácsadás olyan szülőknek, akik saját és gyermekeik fejlődésében is fontosnak tartják a vízi terápiás módszereket.
3.5. Egészségügyi intézményekkel együttműködve gyermek, ifjúsági és felnőtt képzés, továbbképzés szervezése és lebonyolítása.
3.6. Rehabilitációs és rekreációs foglalkozások, rendezvények, találkozók szervezése fogyatékkal élők és szociálisan rászorulók részére.
3.7. Kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalom – folyóiratok, könyvek, kiadványok, publikációk – folyamatos adaptációja, fordítása, kiadása, terjesztése. Ismeretterjesztő kiadványok készítése. Szakmai könyvtár létrehozása és működtetése.
3.8. Az egyesület tagjainak érdekképviselete.
3.9. Önismereti, személyiségfejlesztő tanfolyamok szervezése, életvezetési tanácsadás. Programok, találkozók, és ismeretterjesztő előadások szervezése.
3.10. A meleg-vízi terápiák bemutatása magyarországi wellness és spa és balneológiai programokon.
3.11. Szakmai adatbázis – információs szolgálat, internetes információs börze, levelezőlista létrehozása és működtetése.
4. Az egyesület a céljai eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a lehetőségeihez mérten biztosítja.
5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
6. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a (közhasznú) szolgáltatásaiból.
III. Az egyesület tagsága
1. Az egyesület tagjai azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok lehetnek, amelyek az egyesület célkitűzéseit elfogadják, akik írásbeli felvételi kérelmüket az elnökséghez benyújtják, és akiket ez alapján az elnökség a tagok közé határozattal felvesz. Az egyesület tagsági formái: rendes tagság és pártoló tagság.
2. Az egyesület rendes tagjává választható az a magyar és nem magyar állampolgár, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, ill. szervezet, aki a belépési nyilatkozatban az egyesület Alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
2.1. Az egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat elnökséghez történő benyújtásával kérelmezheti. A belépési nyilatkozatban a leendő tag a III. fejezet 1. pontjában meghatározott tagsági formák közül a rendes tagsági formát jelöli meg.
2.2. Az egyesület rendes tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elnökség 30 napon belül írásban tájékoztatja a tagfelvételi kérelmet benyújtó felet döntéséről.
Az elnökség:
- elfogadhatja,
- elutasíthatja a kérelmet benyújtó fél rendes tagfelvételi kérelmét.
2.3. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén 30 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlés az elnökség elutasító döntését fellebbezési eljárás keretén belül egyszerű többséggel megváltoztathatja.
2.4. A rendes tagfelvételi kérelem elutasításával egyidejűleg az elnökség javaslatot tehet pártoló tagság létesítésére. A pártoló tagsági jogviszony létesítésére ezen Alapszabály rendelkezései az irányadóak.
2.5. Az elnökség a tagfelvételi eljárás eredményéről a soron következő közgyűlésen beszámolási kötelezettséggel tartozik. A közgyűlés indokolt esetben az elnökség döntését egyszerű többséggel megváltoztathatja.
2.6. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.
2.7. Az egyesület rendes tagjainak jogai:
● tanácskozási, indítványozási és szavazati joggal jogosultak részt venni az egyesület közgyűlésén;
● bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
● jogosultak részt venni az egyesület rendezvényein;
● igénybe vehetik az egyesület által nyújtott kedvezményeket, szolgáltatásokat;
● a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak;
● az egyesület tagjai véleményt nyilváníthatnak, javaslatot, észrevételt, panaszt tehetnek az egyesület működésével kapcsolatban akár az éves rendes közgyűlésen, akár az elnökségnél, az Alapszabályban foglalt rendelkezések szerint, amelyről az érintett szervezet vagy tisztségviselő köteles érdemben, a beadástól számított 30 napon belül nyilatkozni;
1) az egyesület minden tagját megilleti érdekeinek képviselete, – érdeksérelem esetén – a védelme;
2). az egyesület irataiba betekinthetnek;
3) az egyesület minden tagját egyenlő jogok, – másokkal egyenrangú – egy szavazat illeti meg.
2.8 Az egyesület rendes tagjainak kötelességei:
A rendes tagok:
● kötelesek az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek határozatait betartani;
● kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható legnagyobb gondossággal elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
● kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
● kötelesek az éves rendes közgyűlésen személyesen vagy képviselő útján megjelenni;
● kötelesek az egyesület tagjaival együttműködni, korrekt, segítőkész szakmai és emberi kapcsolatokat kiépíteni;
● nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
3. Az egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény 4.§ (5) ), amely készségét fejezi ki az egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
3.1. Az egyesület és a pártoló tag külön megállapodást köt egymással a támogatás nyújtásának módjáról.
3.2. A pártoló tagok felvételéről az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.
3.3. A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.
4. A tagsági viszony megszűnése
4.1. A tagsági jogviszony megszűnik
● az egyesület általi felmondásával, ha:
1) az alapszabály III. fejezetében részletezett tagság létesítési feltételeknek a tag nem felel meg, mely esetben az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
● a tag kizárásával.
1) Ha a tagnak a magatartása vagy mulasztása jogszabályt, az egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sérti, az elnökség a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
2) A kizárási eljárást az egyesület bármely tagja vagy szerve kezdeményezheti az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az elnökségnél.
3) Az elnökség a kezdeményezést követő 30 napon belül dönt a kizárásról.
4) A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen az a tag, akivel szemben a kizárást kezdeményezték, jogosult személyesen vagy képviselője útján részt venni, és a védelme szempontjából szükséges tényeket, bizonyítékokat az elnökség rendelkezésére bocsátani. A tag a saját védelmét alátámasztó tényeket, bizonyítékokat az elnökségi ülésen szóban, és, vagy írásban terjesztheti elő. Írásbeli előterjesztés esetén a szükséges dokumentumokat vagy egyéb bizonyítékokat legkésőbb az ülés időpontjáig terjesztheti elő.
5) Az érintett tagot tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy a tag az értesítést legalább az ülést megelőző 15 nappal korábban kézhez vegye.
6) A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy ha írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.
7) A tag kizárásáról az elnökség egyszerű többségű határozattal dönt. A tag kizárását kimondó határozatot az elnökségnek írásba kell foglalnia és részletes indokolással kell ellátnia. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást.
8) A kizáró határozatot a taggal írásban, tértivevényes levéllel vagy írásban az átvételt igazolható módon kell közölni.
9) Az elnökség határozatával szemben másodfokon a közgyűlés jogosult eljárni. A közgyűlés, az elnökség kizárási eljárás során meghozott határozatának fellebbezéséről, annak a beérkezését követő 15 napnál nem korábbi, de 30 napnál nem későbbi ülésen köteles határozni.
10) A közgyűléshez történő kizárás elleni fellebbezést az arra jogosultnak a kizáró határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli tértivevényes levéllel vagy írásban az átvételt igazolható módon kell benyújtania.
11) A közgyűlést úgy kell összehívni, hogy az érintett tag az ülést megelőző 8 nappal korábban át tudja venni az értesítést. A kizárás tárgyában tartott közgyűlésen az érintett tag jogosult személyesen vagy képviselője útján részt venni, és az elnökségi határozat védelme szempontjából releváns rendelkezéseit megcáfoló tényeket, bizonyítékokat a közgyűlés rendelkezésére bocsátani.
12) A tag a saját védelmét alátámasztó tényeket, bizonyítékokat a közgyűlésen szóban, és, vagy írásban terjesztheti elő. Írásbeli előterjesztés esetén a szükséges dokumentumokat vagy egyéb bizonyítékokat legkésőbb a közgyűlés időpontjáig terjesztheti elő.
13) A kizárás tárgyában tartott közgyűlés az érintett tag távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy ha írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.
14) A tag kizárásáról a közgyűlés minősített 2/3-os többségű határozattal dönt. A tag kizárását kimondó határozatot az elnökségnek írásba kell foglalnia és részletes indokolással kell ellátnia. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást.
15) A kizáró határozatot a taggal írásban, tértivevényes levéllel vagy írásban az átvételt igazolható módon kell közölni.
16) A közgyűlés határozatával szemben az érintett tag, a közgyűlést követő 30 napon belül, az egyesület székhelye szerint illetékes bírósághoz (Szegedi Törvényszék) fordulhat végső jogorvoslatért.
17) A tag kizárása esetén megszűnik a tag tagsági jogviszonya azon a napon, amikor:
i. az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedik, a határozat jogerőre emelkedésének a napján, vagy
ii. közgyűléshez történő fellebbezés esetén, ha a közgyűlés az elnökségi határozatot helyben hagyta, a helyben hagyást kimondó határozat jogerőre emelkedik, a jogerőre emelkedés napján, vagy
iii. ha a Törvényszék a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyta, a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján.
18) A kizárási eljárás minden szakaszában az érintett személynek az egyesület köteles minden lehetőséget biztosítani a védekezéséhez szükséges tények, bizonyítékok előterjesztésére, valamint az enyhítő és mentő körülmények ismertetésére.
● a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
4.2. A tag tagsági jogviszonyát az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
4.3. A tag kilépési szándékát írásban köteles az elnökség számára benyújtani. A kilépésről szóló írásbeli kérelem, amennyiben az a beérkezés napjától eltérő jövőbeni időpontot nem határoz meg, az elnökséghez történő beérkezés napján lesz hatályos.
5. Az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet.
IV. Az egyesület gazdálkodása
1. Az egyesület gazdálkodásáról általában:
● Az egyesület közgyűlése és elnöksége az egyesület gazdálkodása során a hatályos jogszabályok szerint jár el.
● Az egyesületi vagyon felhasználásáról - az alapszabály rendelkezései és a közgyűlés által elfogadott keretek között - a közgyűlés dönt.
● Az egyesület (közhasznú) szolgáltatásaiból a tagok a közgyűlés vagy az elnökség döntése alapján részesednek.
● Az egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.
● A gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt az egyesület céljaira, tevékenységére fordítja.
● Az egyesület a közgyűlés tagjait, az elnökség tagjait, illetve e személyek hozzátartozóit - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
● Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és a ráfordításait elkülönítetten kell, hogy nyilvántartsa.
2. Az egyesület bevételei:
● az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól (közhasznú) céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
● az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
● tagdíj;
● az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
● egyéb bevétel.
A tagdíj mértéke tagonként évi 3.000 Ft, azaz háromezer forint, mely összeget a közgyűlés más összegben is megállapíthat a következő évre vonatkozólag. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév március 31. napjáig kell megfizetni, készpénzben a titkárnak átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.
3. Az egyesület költségei:
● a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
● az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerülő közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
● a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
● a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
4. Az egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a titkár terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
V. Az egyesület szervezete
1. Az egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége. A tagok jogaikat és kötelezettségeit a közgyűlésen közvetlen módon gyakorolják. A közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.
2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, az egyesület székhelyén. A közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes közgyűlést az egyesület évente egyszer, májusban tart. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Szegedi Törvényszék elrendeli.
3. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok 1/3-a – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. A közgyűlést az elnök a közgyűlés előtt legalább 15 nappal a napirend, a helyszín, a jogi személy neve és székhelye megjelölésével írásban (e-mail) hívja össze. Akkor minősül szabályszerűnek az összehívás, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
4. Az elnök a közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét a közgyűlés előtt legalább 15 nappal a székhelyen lévő hirdetőtáblára is köteles kifüggeszteni, biztosítva ezzel a közgyűlés nyilvánosságát.
4.1. A Közgyűlés személyes jelenlét helyett tartható elektronikus hírközlő eszköz segítségével is (a továbbiakban: Online közgyűlés).
Online közgyűlés meghívóban közölni kell:
a) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a közgyűlésre elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kerül sor
b) az igénybe vehető, a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító informatikai alkalmazás megnevezését
c) a személyazonosság igazolásának módját
d) a határozat tervezeteket
4.2. Az Egyesület tagja a Közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközzel abban az esetben vehet részt, ha a tag azonosítása, illetve a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. Az elektronikus hírközlő eszközzel megtartandó Közgyűlés során a kommunikáció képi adatátvitelre alkalmas eszköz és program segítségével történik. A képi adatátvitel esetében az azonosítás a kép és az igazolvány egyidejű beazonsítása útján lehetséges.
4.3. Az Online Közgyűlés nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, a fentieknek megfelelő eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a közgyűlés ülése alatt az Egyesület székhelyén a megfelelő informatikai hozzáférés útján biztosítani kell.
4.4. Az online közgyűlésen elhangzottakat és meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy az utóbbi ellenőrizhető legyen. A Közgyűlésen ebben az esetben is utólag írásbeli jegyzőkönyv készül, melyre a Közgyűlés jegyzőkönyv felvételének általános szabályai vonatkoznak, azzal, hogy a jegyzőkönyvet a levezető Elnök írja alá. Online közgyűlés esetén jelenléti ív nem készül, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.
4.5. Elektronikus Közgyűlés során a személyi döntések a rendelkezésre álló szoftveres megoldások alapján titkos vagy nyílt szavazással is meghozhatók. Elektronikus titkos szavazás esetén olyan módon valósítja meg az egyesület a titkos szavazást, hogy a szavazók személyét és szavazatát kizárólag az online közgyűlés technikai lebonyolítója ismerheti meg és köteles bizalmasan kezelni.
5. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli, de leghamarabb az eredeti időpont után kettő órával későbbi időpontra, ugyanazon tárgysorozattal új közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.
6. A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.
7. A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg, kivéve:
1) Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmadának kezdeményezésére.
2) Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak:
a) Egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással:
i. a tagsági díj összegének meghatározása;
ii. indokolt esetben az elnökség tagfelvételi eljárásának eredményéről szóló beszámolójának megváltoztatása;
iii. az elnökség éves beszámolójának elfogadása;
iv. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
v. az egyesület jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés történik.
vi. Minden egyéb – nem kizárólagos hatáskörébe tartozó – kérdésben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt.
c) Minősített 3/4 –es (azaz háromnegyedes) többséggel, nyílt szavazással
i. döntenek a jelen lévő tagok az egyesület Alapszabályának módosításáról.
ii. A szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es (azaz háromnegyedes) szótöbbséggel hozott határozata szükséges az egyesület céljának a módosításához és az egyesület megszűnésének, más szövetséggel, egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint szétválásának kimondásához.
d) Minősített 3/4 –es (azaz háromnegyedes) többséggel, titkos szavazással:
i. az elnökség javaslata alapján döntenek a tagok arról, hogy ki válhat az egyesület pártoló tagjává.
e) Minősített (2/3-os) többséggel, titkos szavazással a jelenlévő tagok :
i. 2/3-a +1 fő igenlő szavazatával visszahívhatja az egyesület elnökét és az elnökség tagjait;
ii. tagkizárási eljárás keretén belül kizárhatják az egyesület azon tagját, akivel szemben az eljárás megindult;
f) Egyhangúan, nyílt szavazással
i. fogadhatják el a jelenlévő tagok az éves beszámolót.
8. Szavazategyenlőség esetén a kérdésben új szavazást kell tartani. Újabb szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.
9. A szavazatok számlálását nyílt szavazás esetén a levezető elnök, titkos szavazás esetén a közgyűlésen a levezető elnök által felkért, közgyűlés által megválasztott háromtagú szavazatszámláló bizottság végzi, melynek nem lehet tagja az, aki a határozathozatalban sem vehet részt összeférhetetlenségi okokból.
10. A közgyűlés határozatában nem vehet részt az
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök, egy a közgyűlésen felkért hitelesítő tag és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlevőket (külön íven), a megválasztott jegyzőkönyvezető és hitelesítő tag személyét, a napirendi pontokat, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket, a szavazás végeredményét, a határozatok tartalmát, valamint hatályát.
12. A közgyűlés határozatairól határozatok könyvét kell vezetni, amelybe bevezetésre kerül a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja, és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, illetve – amennyiben ez lehetséges – személye is.
13. A közgyűlés döntéseit az elnök az érintettekkel írásban (e-mailben) közli a döntéshozataltól számított 30 napon belül.
14. Az egyesület székhelyén hirdetőtáblát függesztenek ki. A közgyűlés döntéseit 30 napra e hirdetőtáblára ki kell függeszteni.
15. A közgyűlés működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az elnöknél, a vele való előzetes egyeztetés után, munkanapon 8.00 és 16.00 óra között, az egyesület székhelyén személyesen lehet betekinteni.
16. Az egyesület tevékenységét az elnökség irányítja. Az egyesület vezető tisztségviselőinek az elnökség tagjai minősülnek. Az elnökség tagjai:
● az elnök,
● az alelnök,
● a titkár.
17. Az elnökség tagjai csak cselekvőképes magyar állampolgárok lehetnek.
18. Nem lehet vezető tisztségviselő és elnökségi tag az:
− akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
− akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
− Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
19. Az elnökséget a közgyűlés öt év időtartamra választja.
20. Megszűnik az elnökségi megbízatás:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) az elnökségi tag halálával;
f) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új az elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
21. Az elnökség dönt minden olyan ügyben, mely nincs a közgyűlés hatáskörébe utalva, így különösen:
● irányítja az egyesület munkáját,
● határozattal dönt a tagfelvételi kérelmekről, kizárásról,
● előkészíti az egyesület közgyűlését,
● gondoskodik a közgyűlés és saját határozatai végrehajtásáról, és rendszeresen ellenőrzi azok eredményét,
● bemutatók, képzések, fesztiválok, konferenciák, kurzusok, műhelyek, előadások, találkozók, táborok, az egyesület rendezvényeinek szervezése és lebonyolítása,
● kapcsolattartás hasonló szervezetekkel, elsődlegesen a WABA-val,
● előkészíti az éves beszámolót, és a közgyűlés elé terjeszti,
22. Az elnökség köteles a tárgyévet követő év március 31-éig az éves beszámoló tervezetét elkészíteni, és a soron következő közgyűlésen a megjelent tagoknak bemutatni. Amennyiben a közgyűlés – az esetleges módosítások elfogadása után – az éves beszámolót elfogadja, akkor azt az elnökség teszi közzé úgy, hogy 30 napra kifüggeszti a székhelyen lévő hirdetőtáblára.
23. Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség üléseit össze kell hívni, ha azt az elnökségnek legalább egy tagja – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. Az elnökség üléseit az elnök az ülés előtt legalább 8 nappal, a helyszín és a napirend közlésével írásban (e-mail) hívja össze. Az elnök az elnökségi ülés időpontját és napirendjét az elnökségi ülés előtt legalább 8 nappal a székhelyen lévő hirdetőtáblára is köteles kifüggeszteni biztosítva ezzel az elnökségi ülés nyilvánosságát. Akkor minősül szabályszerűnek az összehívás, ha a tagok az ülésről legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
23.1. Az Elnökség ülése személyes jelenlét helyett tartható elektronikus hírközlő eszköz segítségével is. Az online Elnökségi ülésre jelen Alapszabálynak az online Közgyűlés szabályaira vonatkozó V.4.1-V.4.5 pontjait kell alkalmazni.
24. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az összes elnökségi tag jelen van.
25. A határozatképtelenség miatt azonos napirenddel az eredeti elnökségi ülés időpontjától 7-15 nap közé ismételten elnökségi ülést kell összehívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az összes elnökségi tag jelen van.
26. Az elnökségi ülés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
27. Az elnökségi ülés határozathozatalában nem vehet részt az
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
28. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök, egy hitelesítő tag és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés helyét és idejét, a napirendet, a határozatképesség megállapítását, a megválasztott jegyzőkönyvezető és hitelesítő tag személyét, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, a szavazás végeredményét, a határozatok tartalmát, valamint hatályát.
29. Az elnökségi ülésről határozatok könyvét kell vezetni, amelybe bevezetésre kerül az elnökségi ülés döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, illetve – amennyiben ez lehetséges – személye is.
30. Az elnökségi ülés döntéseit az elnök az érintettekkel írásban (e-mail) közölni kell a döntéshozataltól számított 30 napon belül.
31. Az elnökségi ülés döntéseit 30 napra a székhelyen lévő hirdetőtáblára ki kell függeszteni.
32. Az elnökségi ülés működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az elnöknél, a vele való előzetes egyeztetés után, munkanapon 8.00 és 16.00 óra között, az egyesület székhelyén személyesen be lehet tekinteni.
33. Az elnökségi tag visszahívható, ha
● a feladatának legalább 30 napig nem tesz eleget;
● olyan magatartást tanúsít, mellyel súlyosan gátolja az egyesület céljainak elérését.
34. A tisztségviselők visszahívását a tagok egyötöde, a közgyűléshez intézett írásos nyilatkozatában kezdeményezheti.
35. Az érvényes visszahíváshoz a közgyűlésnek határozatképesnek kell lennie. A visszahívó határozat meghozatalához a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. Ilyen esetben a szavazást követő két héten belül új közgyűlés kell tartani, ahol a megüresedett tisztséget be kell tölteni a soron következő tisztújításig. A visszahívott elnökségi tag 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
36. Az elnök hatásköre és feladatai:
● képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt,
● összehívja a közgyűlést, és az elnökségi ülést,
● két elnökségi ülés között az elnökség határozatait végrehajtja, intézi az egyesület ügyeit,
● felel az egyesület szabályszerű működéséért és gazdálkodásáért,
● munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület munkavállalói felett.
37. Az alelnök
- képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt, vagyis önálló, általános képviseleti joggal rendelkezik;
- intézi az egyesület folyó ügyeit, előkészíti a közgyűlést és az elnökségi ülést;
- ügyel az egyesület adminisztratív és törvényi kötelezettségeinek betartására.
38. A titkár kidolgozza a költségvetés tervezetét, kezeli a pénztárat és az egyesület bankszámláját, és önálló, általános képviseleti joggal rendelkezik.
VI. Az egyesület megszűnése
1. Az egyesület megszűnik:
● jogutódlással:
Mivel az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
● jogutódlás nélkül:
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2. Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. A megmaradó vagyont a tagok között nem lehet felosztani, hanem hasonló célokra kell fordítani.
VII. Vegyes rendelkezések
1. Az egyesület a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok – a tagsági díj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
2. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, válik jogi személlyé. Ha az egyesület neve, székhelye megváltozik, valamint képviseletére más személy lesz jogosult, azt az egyesületről nyilvántartást vezető bíróságnak be kell jelenteni.
3. Jelen alapszabály az egyesület határozatképes közgyűlésén a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával módosítható.
4. A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályai az irányadók.
Szeged, 2023.12.10.